Prágai Tamás emlékére

 
Prágai Tamás: Állampolgársági engedelmességi nyilatkozat
 
„Én, alulírott. Elhallgatom, amit mondok.
A szavakat
elnyelem, fojtom torokba. Megszokom: minden szó
helyett nyelés.
A művészet halott.
A költészet halott.
A vers halott.
A dal halott.”
 
 

Tamás halott.
Pedig még rengeteg terve volt: írni és írni tanítani, gazdálkodni és táplálni bennünket az általa megtermelt javakkal, saját tapasztalatait és szellemiségét továbbadni Pázmándon a Prágai Udvarkert mozgalom keretében, a természet és a költészet ihlette oltárt megépíteni, ahová borospincéjén keresztül vezet majd az út.
Halljuk összetéveszthetetlen nevetését, ahogy visszhangzik a folyosón, és mosolyt csal az arcunkra, halljuk a hangját, mikor a Webulo tananyagokkal tanítunk, látjuk cinkos mosolyát és a két mély ráncot homlokán, ami érvelés közben még mélyebb, és bölcs tekintetet kölcsönöz pimasz kölyköt idéző ábrázatán. Nem tudjuk többet megszólítani és tanácsot vagy segítséget kérni tőle, de minden, ami itt körül vesz minket az LSI-ben, abban Tamás munkája és szellemének zsenialitása benne van, és tovább él. Nincsenek szavak elvesztésére, mégis mindannyian róla és a vele kapcsolatos emlékekről beszélünk. Elment, de nem nyom nélkül. Hiánya közelebb hoz minket - azokat, akik nélküle kell, hogy folytassuk az általa megálmodott terveket és gondolatokat az e-learning, online tartalomszolgáltatás területén -, és mi ígéretet tettünk magunknak és egymásnak, hogy folytatjuk.
 
Tamás 2009 és 2015 között volt kollégánk az LSI Informatikai Oktatóközpontban. Kedves emlékét szívünkben őrizzük.
 
"A betegségnek nem oka van, hanem célja. És ezzel mind inkább egyetértek. Úgy tűnik, lesz még időm, hogy ezeket a célokat mind pontosabban lássam." (2015. július 11.)
 
Prágai Tamás 1968. július 2. – 2015. augusztus 7.

 

Felnőttképzési engedély száma: E-000571/2014

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0443-04